OROSZVILAG.HU


Kik Oroszország ellenségei?

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2018-05-09 13:23:46  |  
Vigóczki Máté

Kik Oroszország ellenségei?

Ostromlott erőd érzés

Kik Oroszország ellenségei?

A Leveda egy nemrégiben megjelentetett közvéleménykutatásában arra az egyszerű kérdésre kereste a választ, hogy az orosz társadalom kiket gondol Oroszország ellenségeinek. A korábbi kutatásokhoz képest ezúttal születtek egészen meglepő válaszok is, de érdemes pár tendenciát is megfigyelni.

 

Az „Ön szerint Oroszországnak jelenleg vannak ellenségei?” kérdésre tavaly évvégén a válaszadók 66 százaléka válaszolt igennel, csupán majdnem minden ötödik, 21 százalék válaszolt nemmel, míg a fennmaradó rész szerint nehéz választ adni. Először 1994-ben tette fel ezt a kérdést a Levada, a legalacsonyabb arányban ekkor, mindössze 41 százaléknyi válaszadóban létezett valamilyen ellenségkép, a nemmel válaszolók aránya hasonló, 22 százalék volt, viszont meglepően magas, 37 százalék volt a bizonytalanok aránya. Az ezt követő csecsen háborúk idején ugrott meg az „igen”-ek aránya a 70 százalék körüli szintre, amelyet 2003-ban és 2013 után haladt meg jelentősebben. Előbbi 77 százaléka vélhetően a terroristatámadások, míg a 2013-2015 közötti 78-84-80 százaléknyi eredmények az ukrajnai események számlájára is írhatók.

Sokkal érdekesebb, hogy kit tekintenek ellenségnek. Ezt a kérdést úgy teszi fel a Levada, hogy nem ad választási lehetőséget, a megkérdezett magától adhat és annyi választ, amennyit szeretne. 2012 és 2017 között viszont egy listából választhattak, ezért nem hasonlítható össze egyszerűen a többi eredménnyel.

Talán nem meglepő módon tavaly évvégén a legnagyobb arányban az Egyesült Államokat tekintették ellenségnek: 68 százalék vélekedett így. Az 1999-es 22 százalékról fokozatosan érte el a mostani szintet. Második helyen 29 százalékponttal Ukrajna szerepel, míg 14 százalékkal az Európai Unió. Érdekes, hogy minden tizedik válaszadó szerint egyes volt szovjet tagköztársaságok is ellenségek mely a 2008-2009-es években 27-38 százalékon szerepel – vélhetően a Grúziával folytatott háború miatt. Talán még ennél is érdekesebb, hogy 6 százalékkal holtversenyben szerepel Németország, az Egyesült Királyság és a NATO is. Míg az első kettőt korábban nem választották érdemi arányban, addig a NATO 2008-2012 között 30-40 százalék közötti eredménnyel szerepelt. Hasonló nagy visszaesés jellemzi az iszlám terrorizmus támogatóit, mely korábban 15-27, tavaly évvégén már csupán 5 százalékkal szerepelt. A „külső” ellenségekről beszélve érdemes megjegyezni, hogy Kínára soha ilyen kevesen nem tekintették rossz szemmel: tavaly csak 2 százalék vélekedett így. Ami viszont ennél is meglepőbb, hogy a NATO, Kína, az iszlamizmus támogatói is a volt szocialista blokk országai (8%) mögött végeztek.

Véleményt nyilvánítottak a válaszolók a „belső” ellenségekről is. Először jelent meg a korrupció (3%), az ellenzék/Navalnij/ötödik hadoszlop (2%), de Putyin is, igaz ő csak 1 százalékkal. A cionistákat és nacionalistákat válaszként megjelölők aránya alig kimutathatóvá törpült, pedig korábban 7-8 százalékkal is szerepeltek. Ugyanígy eltűntek a demokrata reformerektől, kommunistáktól, oligarcháktól, nyugatosoktól és a szeparatistáktól tartók aránya is.

Megmosolyogtató válaszok is születtek, miszerint „mindenki az ellenségünk” (3%) és „mi magunk vagyunk a legrosszabb ellenségünk” (1%). Kiemelendő viszont, hogy amikor választási lehetőséget is adott a Levada, akkor már 16 százaléknyian adták az önkritikus „Nincs szükségünk ellenségkeresésre, mi okozzuk a saját szerencsétlenségünket”. Érdemes figyelembe venni, hogy ez az arány az 1989-es 48 százalékhoz képest hatalmas visszaesés, míg ugyanebben az időszakban az „Ellenségekkel vagyunk körbevéve” válaszadók 4 százalékról 23 százalékra nőttek.

 

Forrás: https://www.levada.ru/2018/01/10/vragi-rossii/

 

Cimkék: Oroszország ellenségei, Levada
Országok: Ukrajna Grúzia Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat