OROSZVILAG.HU


Hadtörténeti kiállítás Jerevánban

Címlap » Hírek » Magyarország és a posztszovjet térség
  |  2010-03-08 21:55:18  |  
Vértes Judit

Hadtörténeti kiállítás Jerevánban

Magyar-örmény "harci" kapcsolatok

Az örmény-magyar közös hadtörténelmi múlt emlékét megörökítő kiállítás nyílt a jereváni Hadtörténeti Múzeumban. A kiállítást dr. Holló József altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, és Mihail Grigorjan, az Örmény Köztársaság Védelmi Minisztérium miniszterhelyettese nyitotta meg. A kiállításon többek között jelen volt Artasesz Blucjan tiszteletbeli főkonzul, Hajk Kotandzsjan vezérőrnagy, Hajk Demojan, a Genocídium Múzeum igazgatója, míg a magyarokat Gál Emil mérnőkezredes, katonai attasé képviselte, illetve Lugossy József ezredes, a HM Hadtörténeti Múzeum igazgatója, Havasi Irina FÁK országok szakreferense, Szarkiszján Ádám, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke és Nzarjan Hamlet elnökhelyettes.

A kiállítást mindkét ország államfője meglátogatta.

A kiállítás megnyitóján hangsúlyozták, hogy a két ország sorsa – a nagy földrajzi távolságok ellenére – sok azonosságot mutat. Szórványos adatok, s egyes helységnevek arra utalnak, hogy már az Árpád-házi királyok uralkodása idején éltek örmények hazánkban. A XI. században, a Bagratida-királyság bukása után, 1176 táján örmény menekültek hulláma érkezett hazánkba. II. András magyar király az ötödik keresztes hadjárat során, a Szentföldről hazatérőben, 1218 tavaszán felkereste Örményországot, ahol találkozott II. Leó örmény királlyal. Ennek a látogatásnak is köszönhető, hogy az Ázsiát és Európát egyaránt fenyegető mongol-tatár hódítás elől menekülő örmények jelentős számban kerestek és találtak menedéket éppen Magyarországon a XIII. század derekán.

A XV. századtól azonban a törökök hódító hadjárata mindkét országot elérte és egyaránt sújtotta. Igaz, míg Magyarország közel másfél évszázados török hódoltság után mégiscsak lerázta magáról a török igát, Örményország területének jelentős része az Oszmán-birodalom része maradt. A XVII. században I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem nem csupán befogadta a vallási üldöztetés miatt ezrével menekülő örményeket, de kiváltságokkal is bátorította az új hazát választó hittársakat. Belőlük alakult néhány évtized alatt a hamarosan olyan tekintélyessé vált erdélyi örmény kolónia. A hála nem maradt el. Feltétlen odaadással támogattak a befogadó ország 1848-49-es szabadságharcát. Közöttük volt két aradi vértanú, Kiss Ernő és Lázár Vilmos tábornokok is. 

Az első világháborúban azonban a történelem másképp rendelkezett: sokszor egymással szemközti frontvonalon találták magukat az örmények és a magyarok. Bő húsz évvel később a két nép fiai újra, akaratlanul is egymással szemben találták magukat. A Magyarország területén folyó harcokban számos örmény (akkor szovjet) katona vesztette életét. A Fiumei úti sírkertben több mint 300 olyan sír található, amelyben örmény katona nyugszik. A kiállítás az ő emlékük előtt is tiszteleg. A magyar delegáció koszorút helyezett el az 1915-ös örmény mártírok emlékművénél, valamint megkoszorúzta az örmény földön elesett katonák tiszteletére állított emlékkövet is.

Az örmény-magyar hadtörténeti kapcsolatok történetéből című kiállításon, mely 25 tablón keresztül mutatja be a két nép közös történelmét, dr. Holló József mondott megnyitóbeszédet. „Kiállításunk a hősi múltra, s a közöttünk lévő sorsközösségre utal, hozzásegít bennünket ahhoz, hogy jobban megérthessük egymás történelmi sorsfordulóit. Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztérium nevében, mint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója megnyithatom ezt a kiállítást, és ajándékunkként átadhatom az örmény Hadtörténeti Múzeumnak.“ – mondta, majd beszédét báró Eötvös József figyelmeztető szavaival zárta: „Mi egyesnek jelleme, az népnek a nemzetiség, s amely nép ezt elveszté és múltját megtagadta, a jelenben csak megvetést, a jövőtől enyészetet várhat, és nem is érdemel mást.“ 

Cimkék: Örményország
Országok: Örményország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat