OROSZVILAG.HU


Orosz és európai bíróságok

Címlap » Hírek » A posztszovjet térség és a világ
  |  2016-12-13 19:04:37  |  
Kerekes Karina

Orosz és európai bíróságok

Lehet-e közös nevezőt találni az ellentétek viharában?

Orosz és európai bíróságok

 

Múlt kedden Vlagyimir Putyin elnök részt vett az Összoroszországi Bírók Gyűlésén. A találkozón európai vendégek is jelen voltak. Az államfő bejelentette, hogy Moszkva kész teljesíteni minden nemzetközi jogi kötelességet. De az európai kollégákkal való esetleges nézeteltérésre már most is rengeteg ok van. Moszkva már hivatalosan is elutasította  az Emberi Jogok Európai Bíróságának legalább egy rendeletét, mikor nem engedélyezték az orosz bírók utazását Európába.

Híd az EU-ba

A gyűlés majdnem legnagyobb szenzációja az Emberi Jogi Európai Bíróság (EJEB) elnökének, Guido Raimondinak Moszkvába érkezése, ugyanis ő először vett részt orosz bírósági gyűlésen. „Ez a meghívás a tisztelet jele – az Európai Bíróság felé. Nagy megtiszteletetés számomra a bírók előtt beszélni, akik Oroszország összes régióját képviselik”, - jelentette be.

A Strassbourgból érkezett vendég kijelentette, hogy Oroszország már nem az első helyen szerepel azon országok között, ahonnan a legtöbb panasz érkezik az EJEB-be. A 2000-es évek elején Oroszország vezetette ezt a mutatót, amiért a nemzetközi fórumon rendszeresen kritizálták is.

2010-től az EJEB által indított eljárások az Orosz Föderáció ellen a négyszeresére csökkentek, az első helyet a panaszok számának tekintetében Ukrajna vette át. Az Európai Bíróság elnöke elmondta, hogy a követelések mennyisége ettől függetlenül így is jelentős maradt, de elismerte, hogy az ország méretét tekintve ez a tény nem meglepő.

Az EJEB elnöke megjegyezte, hogy a kapcsolat Moszkvával nem éppen zökkenőmentes: „Az Európai Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy sokszor megsértették az emberi jogokat, amit nem minden esetben fogadtak kritika nélkül. Egyes esetekben vannak nézeteltérések és ezt a tényt nem akarnám figyelmen kívül hagyni.”

„Az Alkotmánybíróság nem azzal foglalkozik, hogy hogyan ne teljesítse az Európai Bíróság döntését, hanem azzal, hogy utat keressen annak teljesítéséhez”,- jelezte vissza válaszul az Alkotmánybíróság elnöke, Valerij Zorkin úr, és szorgalmazta, hogy az orosz igazságszolgáltatás és az EJEB közé ne falat emeljenek, hanem a „kétirányú kapcsolatoknak” építsenek hidat.

 

Mindenhol kötelességek

Az államfő a bírósági kongresszuson, csakúgy mint az utóbbi időben, az orosz belföldi napirendi pontokra összpontosított és csak érintőlegesen foglalkozott nemzetközi kérdésekkel. Putyin rámutatott, hogy az ország életének és fejlődésének érdekében a törvényhozás jogharmonizációt követel, de az néha olyan gyorsan és rendszertelenül változik, hogy ez az elnök szerint „nem kis fenyegetést jelent a végrehajtás folyamatában”, amellyel érdemes számolnia a bírósági testületnek.

Az elnök szavai szerint a 2000-es évek elején sokat tettek az Alkotmány normáinak bevezetésének és egyértelmű értelmezésének érdekében, valamint azért, hogy az alaptörvény „eróziónak” legyen kitéve.

„Teljesíteni szeretnénk nemzetközi jogi kötelezettségünket”- tette hozzá Putyin. Azonban a kötelezettségi kör nem olyan régen megváltozott. 2015 decemberében az állami Duma javításokat vitt „ Az Alkotmánybíróságról” szóló törvényébe, ezzel jogot adva ahhoz, hogy ne teljesítse az EJEB döntéseit.

Ebben az évben az Alkotmánybíróság először hozott olyan döntést, miszerint nem teljesíti az EJEB döntését - az összejövetelen Raimondi nem tett erről említést. Az Európai Bíróság az Ancsugov és Gladkov Oroszország elleni ügyének vizsgálatakor úgy találta, hogy az elítéltek jogait megsértették, hiszen súlyos bűntett miatt nem vehettek részt a választáson. Az alkotmánybíróság ugyanakkor nem értett egyet ezzel a döntéssel, mivel az ellentmond az orosz alkotmánynak és nem valószínű az sem, hogy meg fognak megegyezni, figyelembe véve, hogy nem kívánják megerősíteni az alaptörvény „erózióját”.

Bezavart Krím

Nem sokkal a moszkvai rendezmény megtartása előtt, az EJEB elnökének részvételével megtiltották az orosz alkotmánybíróság tagjainak beutazását Litvániába. Putyinnak már az összejövetel után panaszt tettek erről. Az alkotmánybíróság elnöke, Valerij Zorkin, az Oroszországra gyakorolt politikai nyomás kapcsán tett panaszt, szerinte a szankciók így vagy úgy érintik a jogi együttműködést.

Márciusban az orosz bírósági testület képviselői a Bíróságok Nemzetközi Konferenciájára készültek, de Litvánia - az esemény fogadója ebben az évben – „arról üzent, hogy az alkotmánybíróság bírói veszélyt jelentenek az ország biztonságára”, mondta Zorkin.

„Pontosan mi váltott ki egy ilyen nevetséges következtetést?” – érdeklődött az orosz elnök.

A litván külügyminisztérium ugyanazon a napon magyarázatot adott arról, miszerint a korlátozás kapcsolatban van az Alkotmánybíróság döntésével Krím csatlakozásáról. A Külügyminisztérium úgy vélte, hogy a félszigetet az orosz bíróság "formalizált módon kebelezte be".

„Néha úgy tűnik, mintha az emberek teljesen más bolygóról jönnének” – reagált Putyin Valerij Zorkin magyarázatára.

Litvánia eközben felajánlotta a tiltás megvitatását az orosz bíróknak, természetesen a litván bíróságon. Azt figyelembe véve, hogy Krím mostani helyzete a korlátozó intézkedések oka, az ügy nem ígér sokat: az orosz hatóságok – beleértve a bíróságot – már többször hangsúlyozták, hogy a félsziget státuszának kérdését lezártnak tekintik.

Forrás: Lenta (december 7.)

Cimkék: bíróságok, Oroszország, moszkva, Litvánia
Országok: Litvánia Ukrajna Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat