OROSZVILAG.HU


Putyin októberi beszéde a Valdai klubban

Címlap » Hírek » A posztszovjet térség és a világ
  |  2017-12-12 15:24:17  |  
Börcsök Marianna

Putyin októberi beszéde a Valdai klubban

Oroszország azt akarja, hogy a Nyugat ismerje el érdekeit

Putyin októberi beszéde a Valdai klubban

 

Az immár 14. alkalommal (évente) megrendezésre kerülő „Valdai Nemzetközi Kerekasztal Beszélgetés” rendezvényen a rohamos tempóban változó világ jelenlegi és jövőbeni globális kihívásai, illetve azok megoldási lehetőségei problémakörét vitatta meg a 34 ország által delegált 130 szakértő.

A rendezvény zárónapján (2017. október 19-én) – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – Vlagyimir Putyin orosz államfő önálló beszédben fejtette ki a hivatalos orosz álláspontnak is tekinthető nézeteit, majd a feltett kérdésekre válaszolt.

Putyin elnök kifejtette, hogy nem minden kihívást lehet előre látni, de a kulcsfontosságú tendenciákat meg kell érteni és a változásokra gyorsan kell reagálni. A világ a gyorsuló változások korszakába lépett, amely az élet minden területére kiterjed. A nemzetközi problémák megoldására korábban alkalmazott technikák már nem érik el a kívánt hatást, vagy egyáltalán nem működnek, de új megoldási technikák még nincsenek kidolgozva.

Az országok érdekei – mint ahogy korábban is – közel sem esnek egybe. A vezető hatalmak eltérő geopolitikai stratégiával rendelkeznek. Az együttműködés és a verseny egyensúlyán alapuló nemzetközi kapcsolatok akkor sérülnek, amikor megkérdőjeleződnek az általánosan elfogadott viselkedési formák, amikor a saját érdekek bármi áron történő érvényesítése előtérbe kerül, az ellentétek megjósolhatatlanná és veszélyessé válnak, ami kemény konfliktusokhoz vezet. Ilyen körülmények között egyetlen valós nemzetközi probléma sem oldható meg, az államközi kapcsolatok pedig leépülnek. A világban folyamatosan csökken a biztonság, a civilizációt veszélyeztető radikális elemek és szélsőséges csoportok szabad kezet kapnak.

Az államfő szerint a Közel-Kelet ékes példája annak, amikor az egyik fél belső forradalmat generálva, vagy egyenesen fegyveres erőszakkal akarja megreformálni a másik felet. Egyesek az okozott káosz helyreállítása és a terrorizmusra mért végső csapás helyett mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az adott régióban a káosz állandósuljon. Ennek ellenpéldája viszont Szíria, ahol bizonyítást nyert, hogy a „rombolás-politikának” mégis van alternatívája.

A Koreai-félszigeten kialakult konfliktussal kapcsolatban kijelentette, hogy Oroszország betartja az ENSZ BT által Észak-Koreával szemben meghozott összes szankciót, de véleménye szerint az erőszak alkalmazásával való fenyegetés és a sarokba szorítás kétséges kimenetelű politikája helyett a tárgyalást kell előtérbe helyezni. Meggyőződése, hogy még a legbonyolultabb helyzetben is (legyen szó Szíriáról, Líbiáról vagy Ukrajnáról) lehet találni tárgyalásos kiutat.

A nemzetközi biztonsági helyzet romlásának egyik fő okát Koszovó függetlenedésében látja, ami néhány ország EU-ra és a Hágai Nemzetközi Bíróságra gyakorolt politikai nyomásának eredményeként következett be és megnyitotta „Pandora szelencéjét”. Egyesek folyamatosan kettős mércét alkalmaznak és a Nyugat politikai érdekeinek megfelelően alakítják értékítéletüket arról, hogy ki a „jó szabadságharcos” vagy éppen „szeparatista”.

Egyes országokban teret nyert az a politika, amely akár két ország kölcsönös gazdasági kapcsolatába is durván beavatkozik, a politikai befolyást pedig kereskedelmi előnyök céljából alkalmazza. Kiemelte az Amerikai Egyesült Államok által EU-tagországokba történő cseppfolyós gáz szállításának ügyét, valamint a Déli és az Északi Áramlat orosz érdekeltségű vezetékek kivitelezésének akadályozását.

Az újkori világban nem lehetséges stratégiai előny szerzése a másik fél kárára, ez csak a feszültség további növekedését eredményezi.

Korábban az államok befolyásának és szerepének geopolitikai tényezőiként a területük nagyságát, a haderejüket, valamint természeti kincseiket vették számításba. Ezek a napjainkban is fontosak, de a tudományos-technológia terület egyre nagyobb szerepet tölt be, viszont a modern technológia önmagában nem képes biztosítani a fenntartható fejlődést. Az országok alapértékeit a demográfia és a terület jelentik, de a tudományos-technológiai tényező egyre nagyobb jelentőségűvé válik napjainkban, ami egyben döntő szerepet játszhat úgy a védelmi képességek, mint a nemzetközi politika terén is.

A Szovjetunió felbomlásának időszakában, Oroszország számára az 1980-as és a 90-es években lehetőség nyílt új fejezetet nyitni a történelemben, de sajnálatos módon a hidegháború győztesének kikiáltott „Nyugat” megkezdte a Szovjetunió geopolitikai örökségének felosztását, továbbá a szuverén országok belügyeibe történő nyílt beleavatkozást.

A NATO befolyásának és terjeszkedésének „újragondolása” kölcsönös bizalmatlansághoz vezetett, a lehetőségekkel teli „elpazarolt” 25 év során pedig fokozódó globális egyensúlyhiányt eredményezett.

A beszédben és a kérdésekre adott válaszadás során több alkalommal kitért az Amerikai Egyesült Államokkal kötött kétoldalú, meghatározó jelentőségű megállapodásokra, amelyek az atom-, vegyi- és egyéb tömegpusztító fegyverek leszereléséről, megsemmisítéséről, valamint katonai célú dúsított plutónium-készletek polgári hasznosításáról szóltak. Putyin kihangsúlyozta, hogy e megállapodásokat az amerikai fél sorozatosan megsértette, illetve az azokban rögzítettek végrehajtását felfüggesztette. Az orosz fél a kötelezettségvállalásnak eleget téve újrahasznosítás módszerével megsemmisített 500 tonna katonai rendeltetésű plutóniumot, ami megközelítőleg 20 000 atomtöltettel egyenértékű mennyiség. Nehezményezte, hogy míg az orosz titkos atomlétesítményekbe az amerikai félnek szabad bejárása volt és az orosz fél teljes nyitottságot tanúsított, addig az amerikai fél visszaélt a helyzettel és az orosz „atomhatalom” látványos csökkenésével párhuzamosan Oroszországot már nem egyenrangú partnerként kezelte.

Putyin részletezte az amerikai fél által felmondott, illetve végre nem hajtott megállapodások történetét. 2002-ben az Amerikai Egyesült Államok felmondta a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló egyezményt, majd a vegyi fegyverek megsemmisítésére vonatkozó megállapodás (noha annak kezdeményezője volt) rá vonatkozó kötelezettségeit a mai napig nem teljesítette és 2023-ra halasztotta a vegyi fegyverek megsemmisítését, míg Oroszország 2017. szeptember 27-én befejezte a vegyi fegyverkészletének megsemmisítését.

A világ biztonsága szempontjából mérföldkőnek számított az Amerikai Egyesült Államokkal megkötött rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló megállapodás, amelyből az amerikai fél 2002-ben kilépett. Ugyanakkor felmerült, hogy az Új START (más néven START–III) egyezmény már nem teljes mértékben felel meg az amerikai partner számára. Mindezek ellenére – és bár volna mit változtatni a szerződésen, ami csakis kompromisszummal oldható meg – Oroszország nem tervezi felmondani az egyezményt.

 

A közepes hatótávolságú nukleáris erőkre vonatkozó szerződéssel (INF) kapcsolatban kijelentette, hogy az egyezmény csak és kizárólag a földi telepítésű rakétákat érinti. Az Amerikai Egyesült Államoknak korábban is voltak, illetve jelenleg is vannak az egyezmény hatálya alá nem eső, de közepes hatótávolságú tengeri és légi indítású rakétái. Oroszország viszont csak nemrég állította hadrendbe a „Kalibr” típusú tengeri és légi indítású, 1400 km-es hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket, és nem régóta rendelkezik olyan légi indítású rakétával is, amelynek hatótávolsága meghaladja a 4500 km-t. Oroszország a fenti rendszerek hadrendbe állításával csak a paritást állította helyre ezen a területen. Figyelmeztetett, ha az amerikai fél kilép az INF-szerződésből, akkor Oroszország részéről azonnali és adekvát válaszlépésre számíthat.

Elképzelhetőnek és támogathatónak tartja az atomfegyverek teljes körű leszerelésének ötletét, de aggályát fejezte ki ezzel kapcsolatban. A mostani atomhatalmak olyan precíziós, nagypontosságú, nem-nukleáris fegyverrendszereket fejlesztenek, amelyek az atomfegyvereknél sokkal nagyobb pontossággal bírnak, pusztító hatásuk pedig alig marad el az atomfegyverekétől. A nagypontosságú és hatékonyságú fegyverrendszerek fejlesztése és hadrendbe állítása fogja meghatározni az atomfegyverek leszerelésének kezdetét.

Az orosz elnök a jövő sikerét abban látja, hogy nyitottnak, rugalmasnak kell lenni a problémák kezelésére és figyelembe kell venni egymás érdekeit. A közös érdekekkel kapcsolatos problémák megoldása attól függ, hogy hogyan fognak együtt dolgozni. Arra kell ráhangolódni, hogy van közös és jó perspektíva. Példaként említette, hogy Szíriában az amerikai féllel „végrehajtói” szinten közös az együttműködés. Ha a felek közös célokat tűznek ki, akkor azt meg is tudják valósítani.

Az államfő szerint az oroszellenes hisztéria teljes mértékben eluralkodott az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a belső hatalmi harcban elszenvedett kudarcokat Oroszországhoz kötik, „orosz szálat” keresnek, illetve találnak. Putyin hangsúlyozta, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal kapcsolatos kijelentései nem sztereotípiák, hanem tények. Példaként említette az Észak-Kaukázusban tevékenykedő radikális csoportok amerikai (korábbi évekre vonatkozó) támogatását, Belgrád bombázását, Irak lerohanását, a vegyi fegyverek, valamint a plutónium megsemmisítésével kapcsolatban elhangzott korábbi információkat.

Donald Trump amerikai elnökkel kapcsolatosan megismételte, hogy azzal az elnökkel dolgozik együtt, akit az amerikai nép választott, tiszteletben tartva az amerikai nép döntését. Kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok hatalmas állam, a világ legnagyobb gazdasága, katonai hatalom, amely jelentős befolyással bír globálisan szinten. Oroszország egyik legfontosabb partnere, bár a két ország közti áruforgalom elhanyagolható, alig éri el a 20 milliárd dollárt. A nehézségek ellenére, ha az amerikai partner ebben érdekelt, akkor együtt tudnak dolgozni.

A hidegháborús és a jelenlegi viszonyrendszer összehasonlítása kapcsán elmondta, hogy a hidegháborús időszakban több volt a nézeteltérés és ellentmondás, de több tiszteletet tanúsítottak a másik fél iránt, illetve tiszteletben tartották a másik fél érdekeit. A szovjet időszakban elképzelhetetlennek tartotta volna, hogy a szovjet külképviselet épületeiről az amerikai hatóságok letépkedték volna a zászlókat. Oroszország a 90-es években tanúsított viszonzás nélküli nyitottsága és bizalma miatt kiszolgáltatott és megalázott helyzetbe került. Értékelése szerint az elmúlt 15 év során Oroszország legnagyobb hibája az volt, hogy túlságosan megbízott nyugati partnereiben, akik ezt a bizalmat a gyengeség jelének tekintették.

A Russia Today orosz televízió és a Szputynyik hírügynökséget érintő esetleges amerikai szankciókkal kapcsolatban kijelentette, hogy ezek a hírügynökségek nem mérhetők össze a nyugati médiával, mivel nincs akkora „erejük”, mint az angolszász médiumoknak. Az elnök szerint nem szankcionálható az, aki más álláspontot képvisel. Oroszországban nem ért retorzió egyetlen külföldi médiumot sem, de ha az amerikai fél szankciókkal sújtja az orosz médiát, akkor hasonló válaszlépésre számíthat orosz részről.

Kiemelte az ENSZ szerepét, bár sérelmezte, hogy egyes országok az ENSZ BT-t megkerülve, önkényesen ténykedtek, majd politikai nyomásgyakorlással elérték, hogy tevékenységüket az ENSZ BT utólagosan jóváhagyja, ami viszont aláásta a nemzetközi szervezet hitelét. Jelen körülmények közt a szervezet reformokra szorul, de leszögezte, hogy egyelőre nincs még egy ilyen legitimitással bíró szervezet, így az ENSZ-nek nincs alternatívája. Kifejtette, hogy a regionális szinteken létrehozott szervezeteknek az ENSZ égisze alatt, illetve azzal szorosan összehangolva – figyelembe véve a kulturális, nemzetiségi és a földrajzi sajátosságokat – kell működniük. Tiszteletben kell tartani a szuverenitást, mint a nemzetközi kapcsolatrendszer alapját.

Az országon belüli önrendelkezési jog gyakorlásának problémakörével kapcsolatban megismételte, hogy Koszovó függetlensége nyitotta ki „Pandora szelencéjét”, de a nyugati világ saját érdekeinek megfelelően egyes országok tekintetében „jó szabadságharcosokról”, míg más országok esetében „szeparatistákról” beszél, még akkor is, ha utóbbiak céljaikat demokratikus úton próbálják meg elérni. Ez a következetlen nyugati politika tehet arról, hogy a világ több régiójában vannak nemzetiségi alapú konfliktusok, önrendelkezési próbálkozások. Következetes hozzáállással, az országok alkotmányos keretei között, demokratikus úton kell megoldani a felmerülő problémákat. Nem tartja jó megoldásnak azt, ha új államok jönnek létre nemzetiségi alapon történő kiválással, mivel homogén nemzetiségű szomszédos országok esetében előbb-utóbb konfliktussá éleződik a kapcsolat. Egy többnemzetiségű országban a nemzetiségi érdekek figyelembe vételével nagyobb a kiegyensúlyozott politika kialakításának esélye.

Szíriával kapcsolatban elmondta, hogy az orosz szerepvállalás pozitív fordulatot hozott. Megköszönte Kazahsztán közreműködését, mert az Asztanai Fórum lehetőséget adott, hogy Szíria, Irán és Törökország egy asztalhoz üljenek, és egymás érdekeit figyelembe véve eredményes tárgyalást folytassanak a szíriai konfliktus megoldása érdekében. A Szíriában kialakított de-eszkalációs zónák nem Szíria felosztását eredményezik, sokkal inkább azt, hogy az adott területen lakók tárgyalásos úton jobban tudják képviselni álláspontjaikat.

Történelmi eseményként értékelhető, hogy a szaúdi király először látogatott Moszkvába, ahol több megállapodást is kötött, köztük haditechnikai eszközök vásárlására vonatozóan is. A jó kétoldalú kapcsolatoknak köszönhetően sikerült az olaj hordónkénti árát 50 dolláros szinten tartani, ami Oroszországot teljes mértékben kielégíti. Putyin tisztában van azzal, hogy a térségben Szaúdi-Arábia az Amerikai Egyesült Államok szövetségesének számít, és nem kell félni attól sem, ha ez így is marad. Viccesen megjegyezte, hogy inkább Szaúdi-Arábiának van félnivalója, nehogy az Amerikai Egyesült Államok ott is elkezdje terjeszteni a demokráciát.

A Koreai-félszigeten kialakult helyzet veszélyes. Nem biztos, hogy egy esetleges megelőző csapással az észak-koreaiak minden lehetséges atomeszközét sikerül megsemmisíteni. Jelenleg az egyetlen lehetséges megoldás csak a tárgyalás, a kellő kölcsönös tisztelet megadásával. Oroszország a konfliktusban csakis közvetítői szerepet tud betölteni.

Kínával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kölcsönös tisztelet és egymás érdekeinek figyelembe vételével mindig meg tudnak állapodni vitás kérdésekben.

Az ukrán konfliktussal, illetve annak kirobbanásával kapcsolatban Európa felelősségére, illetve az ukrán félre történő nyomásgyakorlás hiányára helyezte a hangsúlyt. Támogatja az EBESZ Ukrajnai Missziójának ENSZ békefenntartók általi fegyveres védelmét. Ha a kelet-ukrajnai terület és Oroszország közti határszakasz ellenőrzése visszakerülne az ukrán szervekhez és Ukrajna nem garantálná az amnesztiát a szakadár területek vonatkozásában, akkor az egy második Szrebrenyicát (utalva a boszniai vérengzésre) eredményezne. Oroszországnak szüksége van egy stabil, baráti Ukrajnára. Reményét fejezte ki, hogy előre mozdulás történik a válsággal kapcsolatban, de ehhez nem elég a nemzetközi közösségnek csak Oroszországhoz fordulnia, hanem Ukrajnára is hatást kell gyakorolnia.

A NATO-csapatok Oroszország határa mentén végrehajtott növelését és a különböző csapatmozgásokat, illetve gyakorlatokat nem értékeli stratégiai veszélynek.

Az Oroszország elleni szankciókat szükségtelennek tartja, ami mindkét felet hátrányosan érint. Az orosz gazdaság folyamatosan, még ha nem is rohamléptekben, de fejlődő tendenciát mutat. Az infláció (jelenleg 3%) soha nem volt ilyen alacsony, akárcsak a munkanélküliségi ráta. A befektetések nőnek, a kereskedelmi mérleg pozitív. A valuta- és aranytartalékok 300-ról 420 milliárd dollárra nőttek, a nem ásványi nyersanyagokból származó költségvetési bevétel volumene a nyersanyagokból származó bevételhez képest nőtt.

A 2018. márciusi elnökválasztással kapcsolatban nem bocsátkozott személyét illető találgatásokba. A leendő elnök legfontosabb feladatának azt tartja, hogy Oroszországot rugalmassá és versenyképessé tegye, a védelmi képességeket növelje, a technológiai vívmányokat pedig a nép érdekében használja fel.

 

Forrás:

http://kremlin.ru/events/president/news/55882

Cimkék: Valdai, Putyin, Szíria, EU, Oroszország, Nyugat, Amerikai Egyesült Államok, rakétavédelmi rendszerek, 2002,
Országok: Ukrajna Kazahsztán Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat