OROSZVILAG.HU


A gabona az új orosz fegyver?

Címlap » Sajtószemle
  |  2010-08-11 10:48:40  |  
Gyóni Gábor

A gabona az új orosz fegyver?

Moszkva politikai eszközként tekint a gabona exportjára?

 A gabona az új orosz fegyver?

 

Az amerikai Stratfor magazinban jelent meg Lauren Goodrich cikke, amelyben a szerző azt fejtegeti: Oroszország – a gabona ideiglenes exporttilalmának bevezetésével – mezőgazdasági termékeit is geopolitikai fegyverként használja.

 

Oroszországot különös szerencsétlenség érte idén nyáron. Az elmúlt 130 év legmelegebb időjárása, az elmúlt 30 év legnagyobb szárazsága és a nyomában kibontakozó tűzvész 7 megyét perzselt föl, köztük a moszkvait. Ezek a katasztrófák a gabona – a legfontosabb orosz áru – exportját fenyegetik.

 

Oroszország a világ egyik legnagyobb gaboaexportőre. Az országban évi átlagban 100 millió tonna a gabonatermés (ami a világ termésének 10 %-a), s ennek általában 20 %-át exportálják Európába és Észak-Afrikába. Oroszország idei gabonatermése viszont csak 65 millió tonna lesz, a belső szükséglet 75 millió tonna, viszont 24 millió tartalék is rendelkezésre áll, azaz a belső igények kielégítése nem forog veszélyben.

Az orosz exporttilalmat egyrészt az motiválta, hogy megakadályozzák a belső áremelkedést, ami így is 10 % volt (igaz, ez még alacsonyabb a tőzsdei 20 %-os áremelkedéshez képest: ez a legnagyobb mértékű növekedés a gabonapiacon a ’70-es évek eleje óta).

Másrészt azért volt szükség a kiviteli tilalomra, mert Oroszország biztosan fel akarja tölteni tartalékkészleteit.

Oroszországban a gabonának megkülönböztetett szerepe van, a gabonatartalékok a szociális stabilitás szinomiájává váltak. A Kreml hagyományos stratégiájába is beleillik, hogy az ország erőforrásait külpolitikai eszközként használja.

Oroszországnak nemcsak a gabonaexportja jelentős, de az olaj, gáz, faáruk kivitelében is a világ vezetői között van. Oroszország számára fontos az ezen árukból származó bevétel, ezért a Kreml mindent megtesz a legfontosabb exportágazatok feletti kontroll biztosítására. Oroszország már bevetette az energifegyvert politikai nyomásgyakorlás eszközeként, árat emelve vagy elzárva a csapokat.

Moszkva a jelenlegi krízist is politikai fegyverként használja, nemcsak mert saját gabonájára vetett ki exporttilalmat, hanem mert szomszédjaira is nyomást gyakorol ebben a kérdésben. Kazahsztán például a világ ötödik legnagyobb gabonaexportőre, évi 21 millió tonna gabonájának felét külföldre szállítja. Kazahsztán persze kénytelen lesz visszaforni exportját, hiszen a szárazság őt is érintette, ám az orosz kérés nem belső okokkal magyarázható, hanem a geopolitikai megfontolásokkkal, mivel Oroszország a belorusz-orosz-kazah Vámszövetséget saját politikai eszközeként kezeli.

Újabb szereplőként ott van még Ukrajna is, amely ugyan nem tagja a Vámszövetségnek, mégis leállította gabonaexportját. Ukrajna a világ egyik legjelentősebb gabonaexportőre, 2009-ben 46 millió tonna gabonájából 21 milliót adott el külföldön. Idén a szárazság miatt csak 16 millió tonna kivitel várható, és most Ukrajna is gyakorlatilag beállt Oroszország mellé. Mindez azt a lehetőséget veti föl, Moszkva iránymutatása alapján cselekszik az ukrán vezetés.

 

 

(Lauren Goodrich: Drought, Fire and Grain is Russia, stratfor.com)

 

Cimkék:
Országok: Ukrajna Kazahsztán Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat