OROSZVILAG.HU


Ketyeg az orosz demográfiai bomba 

Címlap » Sajtószemle
  |  2010-09-07 13:43:05  |  
Gyóni Gábor

Ketyeg az orosz demográfiai bomba 

Menthetetlenül fogy Oroszország lakossága

 Ketyeg az orosz demográfiai bomba 

 

Leonyid Ibrajev filozófus, a Mari Egyetem munkatársa a Nyezaviszimaja Gazetában publikálta érdekes cikkét az oroszországi demográfiai helyzet katasztrófális alakulásának okairól és a lehetséges kiútról.


A Szovjetunió felbomlása után az egykori szovjet tagköztársaságok egy részében súlyos demográfiai válság kezdődött. Aggasztó a helyzet Oroszországban, ahol évente több mint félmillióval csökken a lakosság száma.

A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve Oroszország népessége a század közepére 80-100 millió főre csökken, az évszázad végére pedig statisztikailag „elfogy” az ország lakossága.

Jelenleg Oroszországban a terhességek majd kétharmada (!) abortusszal végződik, ami évi 1,7 millió terhességmegszakítást jelent. Oroszország a világon első helyen áll abortuszok számában, s a művi terhességmegszakítás következtében évi 200 ezer nő válik meddővé. Az abortusz betiltása legfeljebb csak átmenetileg hozhat javulást, utána visszaesne a születések száma azt ezt megelőző szintre. Lengyelországban például tilos az abortusz, ám a születések száma ott is alacsony.

A szociológiai felmérések szerint az oroszországi nők mintegy fele anyagi helyzetére hivatkozva nem nem akar (második, harmadik, vagy éppen első) gyereket. S valóban, az állam beavatkozása, segítségnyújtása javíthat a helyzeten. Vlagyimir Putyin akkori elnök 2006-ban jelentette be, hogy megduplázzák az anyasági támogatást (első gyermek után 700 rubelről 1,5 ezer rubelre, második gyermek után 3 ezer rubelre, valamint a második szülés után 250 ezer, azóta az infláció miatt 350 ezer rubel támogatásban részesítik az anyákat). Ezt követően jelentősen növekedett az újszülöttek száma, s ma már nem csökken az iskolakezdők száma sem (korábban évente 1 millió gyerekkel kevesebb ment iskolába).

A növekedés azonban nemcsak az állam politikájának köszönhető, hanem annak is, hogy lassan most kezd családalapításba az 1985 utáni bébibumm generációja.

Demográfusok szerint két év múlva újabb éles visszaesés várható a születésszámok tekintetében. Lassan már a ’90-es években született generáció is belép a reprodukciós korba, márpedig ezekben években Oroszország valóságos demográfiai sokkot élt ált (azaz komolyan megbosszulja magát a születésszám radikális visszaesését eredményező gazdasági „sokkterápia”). 2025-ig Oroszország lakossága 7-12 millió fővel fog csökkenni.

A demográfiai tendenciákra jellemző, hogy a gazdagabb országokban kisebb a születések száma, míg a szegényebb régiókban magas a születésszám. Oroszország viszont a születési és mortalitási mutatókban is alulmúlja a gazdag és szegény országokat.

Oroszországban csak a családok 8 %-ban van egynél több gyermek, az együtt élő párok 17 %-a gyermektelen. Az oroszországi nők átlagban 1,32 gyermeket szülnek, míg a reprodukcióhoz minimum 2,1-es arány kellene.

Oroszország a 20. század elején még a világ harmadik legnépesebb országa volt (Kína és India után), jelenleg viszont csak a hetedik helyet foglalja el.

A gyermek születése persze felforgatja a családok életét. Akadályoz a munkában, karrierépítésben, „sokba kerül”, ezért az egzisztenciális bizonytalanságban élők számára „kockázatos” a gyermekvállalás. Másrészt a társadalom modernizációjával megváltoztak az életviszonyok is. A tradicionális életvitelű családban a gyermek az idősebbek „nyugdíjalapja” is volt, a gyermeknek kellett gondoskodnia az idősekről, a szülők (idősebbek) tisztelete általános norma volt.

A modern társadalmakban a gyermekek mind több időt töltenek távol az otthontól (bölcsődében, iskolában, intézetekben, kollégiumokban, egyetemeken, hadseregben), és nem közvetlenül a családtagjaik, hanem egészében a társadalom igényeit elégítik ki. A generációk közti kapcsolatok szétfoszlanak, a gyerekek „luxussá” válnak, az öregek pedig csak „nyűggé.”

Azaz a demográfiai válság nem pusztán anyagi-gazdasági természetű jelenség, hanem a tradicionális társadalom bomlásának eredménye.

Kitolódott az első gyermekvállalás időpontja is. Oroszországban a nők csaknem fele egyedülálló, „szingli”, a 25 év alatti nők esetében pedig ez az arány kétharmados. Ebben nagy szerepe van az anyagi viszonyoknak is. A fizetések alacsonyak, a munkavállalás szülés után nem garantált, az ingatlanok árai csillagászatiak. Az oroszországi fiatalok harmada szüleivel él egy otthonban, negyedük pedig óriási összegeket költ albérletre. Oroszországban a szegények 60 %-a, a munkanélküliek 65 %-a nő. Sok gyerek születik 20 év alatti nőtől „véletlenül”, sokaknak pedig 30 év fölötti egyedülálló nő az anyja, ezért nem kevés gyermek csonka családban kénytelen felnőni, egy szülővel. Sokan a magányos anyák közül ellökik maguktól gyermekeiket – jelenleg Oroszországban mintegy 3 millió szülő nélküli gyerek ténfereg az utcákon vagy valamely intézetben – vagy prostituált lesz. Csak Moszkvában mintegy 330 ezer nő él prostitucióból, országszerte pedig milliósra tehető a számuk. A lányok jelentős része bűnbandák vonzáskörébe kerül, sokan valamely idegen országban kötnek ki szexrabszolgaként.

A házasságban élő nők helyzete is gyakran nehéz. Mintegy 70 %-uk családon belüli erőszak elszenvedője, évente mintegy 15 ezer nő hal meg Oroszországban a családi erőszak miatt.

Ibrajev szerint a következőket lehetne tenni, hogy kiutat találjanak ebből válságos a helyzetből:

-         Olcsó hitelekkel lehetővé kell tenni a fiatalok számára az önálló otthonhoz jutást, megtörve az építőipari monopóliumok és a korrumpálódott bürokrácia árfelhajtó szövetségét.

-         Munkahelyteremtés, az önálló vállalkozások támogatása. Ehhez szintén olcsó, hosszú lejáratú hitelek kellenek, valamint a monopolhelyzetben lévő társaságok és bürokratikus akadályok  (a korrupció) leküzdése.

-         A gyermekekről gondoskodó szociális infrastruktúra helyreállítása (óvodák, bölcsődék).

-         Az oktatásban és egészségügyben elharapozótt korrupció felszámolása.

-         A felsőoktatás korszerűsítése, a diákok külföldre áramlásának megakadályozása, az oktatás fizetőssé tétele, amelyet a szegényebbek olcsó diákhitellel vehetnének igénybe.

 

(Leonyid Ibrajev: Cserez sztoletyije nasz nye bugyet?, ng.ru)

 

Cimkék: Oroszország népessége, Oroszország demográfiája
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat