OROSZVILAG.HU


Európa határai 2035-ben 

Címlap » Sajtószemle
  |  2012-07-13 12:44:49  |  
Gyóni Gábor

Európa határai 2035-ben 

Nagyobb Magyarország és nagyon nagy Oroszország 

Igor Leszjov orosz filozófus az Obozrevatyel portálon közzétett tanulmányában Európa közeljövőbeni fejlődésének egyik lehetséges változatát vázolta fel.

A szerző szerint a határok változása éppoly természetes folyamat, mint mondjuk a demográfiai vagy a gazdasági körülmények átalakulása, épp ezért arra kell számítani, hogy a közeljövőben is módosulni fognak a határok.

Különösen, hogy Európa most nagy átalakuláson megy keresztül: a világgazdaság súlypontja áthelyeződik a Csendes-óceáni térségbe; Európa lakossága lassan, de biztosan öregszik; az etnikai arányok változnak; és az értékrendben is átalakulások észlelhetők.

„Kolosszális munkát” – beleértve a CIA és a GRU nyilvános prognózisainak elemzését is - követően került összeállításra a most következő térkép, amely Európa 2035-ös határait mutatja be – jelzi Leszjov. Természetesen ez nem jelent 100 %-os prognózist, de nagy az esélye, hogy a jövőben hasonló módon alakuljanak az események.

1. Nyugat-Európa: innen indulnak a határváltozások, feltehetően már a közeljövőben, Skócia kiválásával Nagy-Britanniából. A skót kiválás után felerősödhetnek az Írország egyesítését követelő mozgalmak és Észak-Írország is eltűnhet a térképről. Nagy-Britannia megszűnik létezni, bár Wales minden bizonnyal megmarad Anglia részeként.

A Pireneusokban szintén jelentős változások lesznek. A spanyol katasztrófahelyzet a decentralizációs törekvések megerősödéséhez vezet majd. Megnő a baszk és katalán szeparatizmus. Baszkföld és Katalónia kiválik Spanyolországból, amely, meglehet, konföderatív állammá alakul át.

Franciaországot sem kerülik el a változások, elsősorban a demográfiai arányok megváltozása miatt. A jelenlegi tendenciák mellett 2035-re az „őslakosok” kisebbségbe kerülhetnek az egykori gyarmatokról érkezett muszlim bevándorlókkal szemben. Lehetséges, hogy a bevándorlók által legsűrűbben lakott Marseille környékén kialakítanak majd egy „Arab Piemont” fantázianevű muszlim államot. A központi hatalom gyengülése azt eredményezheti, hogy Aquitánia egy része csatlakozik Baszkföldhöz. Lotharingia csatlakozik Németországhoz, Korzika pedig elnyeri a hőn áhított függetlenséget.

Belgium sorsa már most nyilvánvaló, egyedül Brüsszel hovatartozása nem eldöntött kérdés. A flamandok és vallonok útja elválik. Megalakul a független Vallónia, a flamand területek pedig szövetségre lépnek Hollandiával.

Európa határai 2035-ben 

2. Közép-Európa: nagy a valószínűsége, hogy Olaszország darabjaira hullik, legalábbis egy Észak- és egy Dél-Itáliára. A válás kezdeményezője Észak lesz, ahol a svájci vagy német mintához hasonlóan egy föderatív állam jön létre („Északi Liga”). Szardínia és Szicília függetlenné válhat.

A Balkánon csődöt mond a Bosznia-Hercegovina nevű állam. Az európai hatalmak a muszlim faktor miatt támogatni fogják, hogy Horvátország és Szerbia felossza egymás között Bosznia-Hercegovinát.  Kárpótlásul Albánia bekebelezheti Koszovót és az albánok lakta Nyugat-Macedóniát.

Mindemellett Magyarország kedvező politikai konjunktúra esetén visszaszerezheti az 1920-ban elcsatolt területekből a Partiumot, Bánátot és Észak-Bácskát. Ausztria, Csehország és Szlovákia megmarad jelenlegi határaiban, Lengyelországra azonban szomorú sors vár.

Ha Moszkva és Berlin új paktumot köt, Lengyelország elveszítheti Pomerániát és Sziléziát, Oroszország pedig bizonyos engedményekért cserébe átengedheti Kalinyingrád/Königsberget Németországnak.

Ukrajna is darabjaira hullik: a függetlenné váló, Lviv székhelyű Nyugat-Ukrajna/Galícia keleti lengyel vajdaságokat kebelezhet be, így Lengyelországra erős csonkolás vár.

Ukrajnából nemcsak Lviv szakad ki, hanem Kárpátalja is, Észak-Bukovinát pedig visszaszerezheti Románia.

Európa határai 2035-ben 

3. Kelet-Európa: az európai központ meggyengülése és a német keleti expanzió oda vezethet, hogy a balti országok oroszlakta területei (Narva és Daugavpils környéke) Oroszországhoz csatlakoznak.

Belarusz eltűnik a térképről. Ez az ország gyakorlatilag most se független, 2035-re azonban befejezetté válhat a folyamat és Oroszország egyik tartományává válhat. Ukrajnából nemcsak a nyugati területek szakadnak ki, hanem az oroszajkú keleti iparvidékek, a déli területek és a Krím is.

Romániát a Partium elvesztése miatt Bukovinával, Moldovával és a Dél-Budzsákkal kárpótolják.

Kelet- és Dél-Ukrajna, valamint a Dnyeszter Menti Köztársaság Oroszországhoz csatlakoznak.

A Kaukázust azonban elveszíti Oroszország. Dagesztán, Csecsenföld és Ingusétia kiválását a Kreml aligha fogja akadályozni e régiók állandó dotációja és a hatalmas mentális különségek miatt.

Oroszország azonban bekebelezheti Abháziát, cserébe Grúzia visszakaphatja Dél-Oszétiát. Moszkva „korridort” hoz létre legfőbb kaukázusi szövetségese, Örményország felé. Grúziát kettéosztják egy keleti (Kahétia) és a nyugati (Nyugat-Grúzia) részre.

Karabah marad Örményország része, cserébe Törökország kárpótlást kap Szíriában vagy Bulgáriában.

Európa határai 2035-ben  

 

(Igor Leszjov: Jevropa 2035: iz otkritih isztocsnyikov CRU i GRU, obozrevatyel.com)

Cimkék: Európa határai, 2034, Igor Leszjov, Gyóni Gábor
Országok: Észtország Lettország Litvánia Belarusz Ukrajna Moldova Grúzia Azerbajdzsán Örményország Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat