OROSZVILAG.HU


Középosztály Oroszországban

Címlap » Sajtószemle
  |  2013-05-26 10:18:41  |  
Györki Tamás

Középosztály Oroszországban

Konzervál, nem modernizál?

 Középosztály Oroszországban

Georgij Oszipov a gezata.ru-n arról ír, hiába várják sokan, nem növekszik tovább az orosz középosztály, sőt, a kormány javára változik struktúrája. De mit nevezünk egyáltalán orosz középosztálynak, s hogy változhat a kormány javára, ha korábban még attól tartottak, hogy esetleg velük szemben a színes forradalmak mellé állnak?

Hogy a kormányellenes megmozdulásokkal szemben egyre kevésbé elnézőek Moszkvában, azt több dolog is jól mutatja: a tüntetések megszervezésének megszigorítása, a büntetési tételek csillagászati összegekre emelése, az ügynöktörvény, a rágalmazás tényállásának visszavezetése a BTK-ba vagy éppen a hazaárulás újrafogalmazása. Bizonyára figyelemmel kísérték a szociológiai felméréseket is, amik nem hoztak megkönnyebbülést. Eddig. Tatyjana Maleva, a Szociális Elemző és Előrejelző Intézet vezetője ugyanis meglehetősen lehangoló képet festett az orosz középosztály állapotáról.

A középosztály növekedése megállt. 2000-ben a lakosság 20%-át sorolták ide (meghatározása mind a mai napig parázs vitákat szül: az idézett cikkben 20m2 lakóterület per főt és 13–15.000 rubel per fő per hónapot jelent az orosz középosztályba tartozni), s ekkor még egyértelmű növekedést irányoztak elő. 2006-ban és 2007-ben azonban nem változtak a mutatók. Ugyanakkor alternatív számítások is léteznek: ezek szerint csak 7–8% a középosztály részesedése, de abban ezek is megegyeznek, hogy a növekedés elmaradt. Konzerválták volna hát a középosztályt, avagy konzerválódott?

Egyik sem lenne jó hír önmagában, hiszen a világ vezető országaiban a középosztály lenne a gazdaság és a szociális növekedés hajtómotorja, nem pedig az oligarchák vagy a hivatalnoksereg. Nem növekszik a középosztály, a gond is kevesebb lesz vele – gondolhatják fent. A hatalom számára ugyancsak örvendetes lehet, hogyan változott az említett osztály összetétele: megugrott az állami szektort képviselők száma, mára 20%-os részesedéssel rendelkeznek a hivatalnokok, az erőszakszervezetek képviselői, valamint egyéb vezetők és szakemberek az állami szektorból, ami egy harmaddal több, mint 2007-ben: a kis- és középvállalkozókat söpörték le a színről. Ezt a változást először leginkább vidéken vehették észre.

Vizsgáljuk meg, hogy épül fel ma az orosz társadalom. Kezdjük a középosztály már ismert 20%-os részesedésével, 10%-ra becsülik a gazdagokat és 70% él a két említett csoport szorításában: velük lehetne kibővíteni a középosztályt; felemelkedési lehetőség nélkül azonban ez aligha sikerülhet. Legfeljebb a hivatalnoksereg bővítésével, tehát csak akkor, ha azt az állam is szeretné, de miért is állna érdekükben növelni a „lázadók, tüntetők” számát. Újabban ugyanis egyre gyakrabban egyenlőségjelet tesznek a középosztály és a tüntetők közé.

Az Összoroszországi Közvélemény-kutató Intézet adatai ugyancsak rímelnek a Maleva által említettekre: szerintük 2012-ben Oroszország lakosságának 20–25%-a, míg a fővárosnak 55–60%-a erősítette a középosztály sorait. Valerij Fjodorov, az Intézet főigazgatója viszont úgy véli, a középosztályba sorolhatók politikai irányultsága inkább nevezhető konzervatívnak, mint újítónak, hisz ahogy azt Maleva megjegyzi, a középosztály képviselői ott dolgoznak, ahol nagyobb a biztonság és a bevétel, jelen esetben ez pedig nem más, mint az állami szektor. Ennek ellenére a téma érintésekor újra és újra napirendre kerülnek a tüntetések, tehát a konzerválódás ellenére is veszélyt látnak a középosztályban.

Ugyanakkor Maleva véleménye szerint a középosztály nem lesz szociális reformok kezdeményezője. Úgy gondolja, be kellene fektetni olyan intézetekbe, amik elősegítenék a középosztály fejlődését (ez elsősorban a magánvállalkozások fellendítését jelentené), s alakítani számukra egy pártot. Fjdorov szerint még messze nem úgy működik az állam Oroszországban, mint Nyugaton: ezalatt a rendőrség, a bíróságok és helyi önkormányzatok önállóságát illetve annak hiányát érti. Modern munkahelyek megteremtésével, valamint a befektetési klíma javításával javítani tudnának – teszi még hozzá.

A szakértők javaslatai – Oszipov szerint – vajmi kevés eredménnyel járnának. A publicista pedig annak a véleményének ad hangot, miszerint a középosztály majd magától újra növekedésnek indul, s változást hoz, hisz képviselőinek megadatik, hogy szabadidejében szórakozzék, átadja magát gondolatainak, ezáltal újításokat foganatosítson. Valóban elegendő lesz ennyi?

Cimkék: Oroszország, középosztály
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat