OROSZVILAG.HU


Putyin - az ukrán forradalom kovácsa

Címlap » Sajtószemle
  |  2014-02-23 13:20:31  |  
Gyóni Gábor

Putyin - az ukrán forradalom kovácsa

Ukrajna zsarolása és megalázása visszaütött

 Putyin - az ukrán forradalom kovácsa

Csütörtökre virradó éjjel, amikor gyásznap kezdődött Ukrajnában, Kijev központjában kiújult a lövöldözés. A nap végére a halálos áldozatok száma száz felé közelített. Az áldozatok többsége fegyvertelen állampolgár volt – nyugdíjas, gazdálkodó, politikai aktivista, az Ukrán Katolikus Egyetem oktatója – írja a Vedomosztyiban Vlagyimir Fjodorin ukrán újságíró.

Véleménye szerint a felelősséget ártatlan emberek lelövéséért nemcsak a Janukovics-rezsim viseli, hanem a mögötte álló Kreml is.

Csütörtökön reggel Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök kijelentette, hogy Oroszország csak abban az esetben folytatja az Ukrajnának adott gazdasági segélyt, ha az ukrán hatalom nem viselkedik rongyként, és nem engedi, hogy beletöröljék a lábát. Fjodorin szerint a 2008 augusztusában meghirdetett „Medvegyev-doktrína” ezennel csődöt mondott. Oroszország, amely hátsó udvaraként tekint a posztszovjet térségre, semmit nem tud nyújtani ezeknek az országoknak, csak veszteséget.

A győztes 2008-as háború, Abházia és Dél-Oszétia elismerése után Medvegyev azt mondta, Oroszországnak, éppen úgy mint más hatalmaknak, van bizonyos „érdekszférájuk” és Moszkva ezekkel az országokkal nagyon szorosan együtt fog működni. Adott helyzetben ez a katonai erő alkalmazását sem zárta ki, a gyakorlatban pedig az autoriter rezsimek támogatását jelentette.

Fjodorin szerint Medvegyev szavai az 1968-as Brezsnyev-doktrína felújítását jelentették, amikor a szovjet tankok a csehszlovák reformtörekvéseket taposták el és a Kreml Kelet-Európát a Szovjetunió hátsó udvarának tekintette. Olyan régiónak, amelynek országai meg vannak fosztva a politikai választás lehetőségétől, ahol szovjet mintájú autoriter rezsimek működnek. Fjodor Lukjanov a Rosszija v globalnoj polityike c. periodika főszerkesztője még 2008 őszén azt nyilatkozta, hogy Ukrajna lesz a következő fontos terepe a Nyugat és Oroszország geopolitikai vetélkedésének.

Oroszország folyamatosan nyomás alatt tartotta Ukrajnát. Még 1991-ben Jelcin azzal zsarolta Kijevet, ha Ukrajna nem vesz részt az új posztszovjet szövetségben, Moszkva nem fogja elismerni Ukrajna határait. Ukrajna azonban a ’90-es években meg tudta őrizni függetlenségét: saját valutát, adórendszert vezetett be, magántulajdonú gazdaság alakult ki.

Oroszország sikeresen blokkolta Ukrajna nyugati integrációs törekvéseit. A 2008 tavaszi bukaresti NATO-csúcs Oroszország győzelmével zárult: Ukrajna nem kapott meghívót a szervezetbe. Vlagyimir Putyin akkor azzal fenyegette meg a „nyugati partnereket”, hogy Kijev NATO tagsága esetén Moszkva megkérdőjelezi Ukrajna határait.

Az orosz zsarolás megakadályozta, hogy 2013-ban Ukrajna aláírja a társulási megállapodást az EU-val. 2013 végére Ukrajna a teljes csődközelbe került, csak az orosz gazdasági segítség mentette meg az összeomlástól. De facto Ukrajna egy orosz régióvá vált, amely a moszkvai költségvetési támogatástól függ.

A Kreml geopolitikai kalandja – melynek alapjait még Borisz Berezovszkij fektette le (ne céget vásárolj, hanem tulajdonost) - azonban megbukott. És őszintén el kell ismerni – erre a fordulatra kevesen számítottak, Ukrajnában és Oroszországban is.

2013 végére az ukrán elnök szinte teljhatalmú despotának tűnt. Az ellenállás minden lehetséges forrása: az ellenzék, az igazságszolgáltatás, a média vagy partvonalra volt szorítva vagy a hatalom kontrollja alatt állt. Az egyetlen gyenge pontnak a gazdaság tűnt, de az orosz segítség ezt is megoldotta. Janukovics és a Kreml azonban két ponton elszámította magát:

1) a nyugat-ukrajnai társadalom, a középosztály, a nyugat-ukrajnai egyházak pluralista meggyőződésűek.

2) alábecsülték az ukrán nemzettudat erejét.

Az elmúlt napokban bebizonyosodott, hogy Janukovics (és a Kreml) mögött csak a nyers erő áll. Oleg Carjev képviselő – aki azt mondta, egy óra alatt szétkergetik a Majdant – fiai Európában tanulnak, egy másik ruszofil képviselő, Vagyim Kolesznyicsenko pedig azt követelte, semmisítsék meg a Majdanon tüntető ellenzéket.

Oroszországnak most egy másik Ukrajna lesz a tárgyalópartnere, a kulisszák mögötti egyezkedéseknek vége.

Moszkva számos durva hibát elkövetett az elmúlt hónapokban: a zsarolás és fenyegetés nyelvén beszélt Ukrajnával, azzal fenyegetett, hogy lezárja piacait. A Kreml nagyképű, lealázó viselkedése, az agresszív orosz propaganda nagyban hozzájárult az ukrán nemzeti érzések feléledéséhez és a „nemzeti-polgári forradalomhoz”, mely megsemmisíti a szovjet múlt utolsó maradványait is.

Ha Oroszország – ahol éppenséggel gazdasági visszaesés várható - gazdasági szankciókat vezet be Ukrajnával szemben, az elsősorban a kelet-ukrajnai régiókat fogja érinteni, ahol a leginkább oroszbarát lakosság él. Minden egyes konfliktus a „demokratikus” Ukrajnával gyengíteni fogja az „autoriter” orosz rezsimet.

Amíg Oroszországban azért csuknak börtönbe embereket, amiért Ukrajnában hőssé lesznek, szó sem lehet semmiféle testvériségről a két ország között - véli Fjodorin.

 

 

 

(Vlagyimir Fjodorin: Konyec doktrini Medvegyeva, Vedomosztyi, 2014. 02. 23.)

 

Cimkék: Vedomosztyi, Ukrajna, Vlagyimir Fjodorin, Medvegyev, 2008, Oroszország, Janukovics, Kreml,
Országok: Ukrajna Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat