OROSZVILAG.HU


Sztanyica

Címlap » Kultúra, programok
  |  2015-06-11 18:59:13  |  
Gyóni Gábor

Sztanyica

Kemény társadalomkritika egy orosz sorozatban 

 Sztanyica

2010. november 4-én brutális gyilkosság rázta meg Oroszországot. Dél-Oroszországban, a Krasznodari területen, Kuscsovszkaja településen egy banda egy teljes családot és vendégeiket, összesen 12 embert, köztük négy gyereket mészárolt le. Mint kiderült, a gyilkosságot a helybéli, rettegett Capok-klán és emberei hajtották végre. A farmert, családját és vendégeiket azért ölte meg Szergej Capok, szavai szerint, „mert zavart az üzletben és aláásta tekintélyemet”. A Capok-klán az 1990-es évek elején emelkedett fel Kuscsevszkajában, szervezett bűnözői csoportot alapítva. A klán „fénykorában” mintegy 70 embert tartott fegyverben, akik rablásokat, gyilkosságokat és más bűncselekményeket hajtottak végre.

A bűnszervezet azért tudott sikeresen tevékenykedni, mert a helyi rendőri vezetők fedezték a klánt, cserébe pénzeket kaptak. A Capok-klán főleg azzal foglalkozott, hogy földeket szerzett, s aki nem akarta eladni nekik a kiszemelt területet, azt megzsarolták, vagy megölték, vagy más szerencsétlenség érte őt. Egyszóval, Capokék majd húsz évig terrorizálták Kuscsevszkaját a helyi hatóságok passzív közreműködésével, s csak a 2010-es tömeggyilkosság érte el a hatóságok, immár a föderális szervek ingerküszöbét. Szergej Capok a vérfagyasztó tömeggyilkosság megszervezéséért és lebonyolításáért életfogytiglani börtönbüntetést kapott (2014 nyarán a hivatalos verzió szerint a börtönben „szívrohamban” elhunyt.)

 

2013 őszén mutatták be az orosz állami Pervij Kanalon a Sztanyica című filmsorozatot, mely a kuscsevszkajai események játékfilmszerű feldolgozása, s egyben brutális társadalomkritikát fogalmaz meg az orosz Dél viszonyait illetően.

Egy 40 év körüli nő érkezik a Krasznodari területre. Helyi internátusba adta kamasz lányát, azonban a lánynak nyoma veszett. Nagy titkolózás övezi az esetet, de kiderül, más lányok is eltűntek már, az internátusban „tanuló” fiatal lányokat pedig prostituáltként rendszeresen bérbe adják.

A falut, s benne az iskolát is, egy klán tartja hatalma alatt. A klán vezetője egy buzgóan vallásos matróna, aki bibliai képekkel kifestett szobában alszik, minden reggel lelkiismeretesen imádkozik, rendszeresen templomba jár (az ő pénzén építenek egy hatalmas új templomot) – ez a nő ugyanakkor hidegvérrel öleti meg az útjában állókat. Az „üzletet” legidősebb fia viszi, aki fegyvereseivel mindenkit megzsarol, elintéz, megveret, akit „kell.’

A klán erőszakkal földeket szerez. Aki nem fogadja a kínált – nyomott – árat a földjéért, megverik, felgyújtják a házát, vagy megölik. A hatóságokhoz fordulni reménytelen: a rendőrség, a helyi elit, a területi ügyész a maffia zsebében van, az izgága, kotnyeleskedő (becsületes) rendőrök maguk mehetnek börtönbe. Korrupció, zsarolás, erőszak, gyilkosságok, terror. Az állam gyakorlatilag nem létezik, akik címeres egyenruhát viselnek, azok is de facto a maffia emberei. A bűnözők nyíltan, fegyverrel a kezükben járnak ki-be a rendőrség épületébe és más közintézményekbe. A klán közben maga tetszeleg a kenyéradó szerepében, s valóban, ő teremt munkahelyeket, működtet üzleteket, épít templomot, garantálja – a maga módján - a település biztonságát.

A klán a politikába is be akar épülni, a választásokon az ellenjelölteket megfélemlítik vagy megvásárolják. A választásokat elcsalják. Baseball ütős emberek felügyelik a szavaztok „helyes” összeszámlálását. Az egyház is a klán mögött áll, mellette agitálják híveiket.

Végül azonban győz az igazság, a bűnösök elnyerik büntetésüket, s előkerülnek a tömegsírok.

 

S hogy miért idéztem ezt az amúgy szerfölött terjengős, és időnként kimondottan unalmas (a 12 résznek a fele is elég lett volna) sorozatot? Csak azért, mert ez a film talán még a nemzetközi szinten is nagy publicitást kapott Leviatánnál is keményebb társadalomkritikát fogalmaz meg (holott a Leviatán nyugati sikerében, ha jól sejtem, éppen az oroszországi társadalmi-hatalmi viszonyok kritikája játszotta a főszerepet). A Sztanyica azonban egy meghatározott régió, a mindig gyanús Kaukázus-vidéke veszedelmes viszonyait tárja fel (oroszországi ismerőseimtől nem egyszer hallottam, hogy ott arrafelé, a szegényebb, erőszakosabb, társadalmi viszonyait tekintve archaikusabb orosz Délen jelentősen különbözik az ember és hatalom, ember és ember viszonya attól, ami Északra, vagy Oroszország európaibb vidékeire jellemző. Erre a filmben is van utalás, nőknek például nem ildomos térd feletti szoknyát viselniük), s tulajdonképpen mégiscsak optimistán végződik. Ez a 2013-as sorozat még egészen optimista hangvételű, ha összevetjük az újabb „társadalomkritikus” orosz filmekkel. A 2014-es Durak című film például nemcsak a diagnosztika miatt letaglózó, gyomorba vágó, hanem azért is, mert azt sugallja: nincs kiút, ez zsákutca.

 

 

 

 

 

Cimkék: Capok-klán, 2010, Kuscsevszkaja, Szergej Capok, Krasznodari terület, Sztanyica
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat