OROSZVILAG.HU


Nadzsibullah élete és halála

Címlap » Történelem
  |  2013-04-18 12:19:07  |  
Gyóni Gábor

Nadzsibullah élete és halála

Egy sikertelen szovjet típusú modernizáció (+18)

A pastu nemzetiségű Mohammad Nadzsibullah 1947-ben született a kelet-afganisztáni Gardezban. Orvosi egyetemet végzett, majd 1965-ben belépett a marxista Afganisztán Demokratikus Néppártjába (ADNP). Aktív résztvevője az afganisztáni marxista ellenzék tevékenységének. Az 1978-as április forradalom után az ország irányítását végző Forradalmi Tanács tagja. 1978 nyarán Iránban lett nagykövet.

1978 őszén összeesküvéssel vádolják, majd megfosztják állampolgárságától. Nadzsibullah ekkor Moszkvába menekül, s a szovjet fővárosban rejtőzködik.

1979 októberében Hafizullah Amin puccsal átvette a hatalmat, megölve elődjét, Nur Mohammad Tarakit. Amin represszív rendszerét az 1979 decemberében bevonuló szovjet csapatok döntötték meg. A szovjetekkel együtt tért vissza Afganisztánba Nadzsibullah, aki az afgán titkosszolgálat (HAD) vezetője lett. A ’80-as években Afganisztánban szakadatlan fegyveres harc dúlt az afgán „népkormány”, az őt támogató szovjet intervenciós csapatok és az afgán fegyveres ellenzék (illetve a bizonyos nyugati és muszlim országok által támogatott és felfegyverzett arab zsoldosok) között.

Nadzsibullah élete és halála

1986 novemberében lemondott a szovjet bábkormány vezetője, Babrak Karmal, a Forradalmi Tanács új vezetője Nadzsibullah lett.

Nadzsibullah a „nemzeti megbékélés” jelszavával kívánt tevékenykedni. Nadzsibullah nemzeti megbékélési politikája kezdetben sikeres volt, mintegy 30 ezer fegyveres átállt a kormány oldalára, több ezer menekült visszatért Afganisztánba, több lázadó provincia is elismerte Kabul fennhatóságát. Nadzsibullah amnesztiát hirdetett, gesztusokat tett a muszlimok felé.

Nadzsibullah élete és halála

Nadzsibullah élete és halála

Nadzsibullah élete és halála

A háború így sem szűnt meg, sőt, 1989-ben, már a szovjet csapatok távozása után, az ADNP Halk („népi”) szárnya szőtt összeesküvést Nadzsibullah ellen. Az összeesküvésben az afgán hadsereg tisztikara is érintett volt. 1990-ben a „halkisták” fegyveres felkelést indítottak Nadzsibullah ellen, de vereséget szenvedtek.

Nadzsibullah világi rendszere a várakozásokkal ellentétben nem omlott össze a szovjet csapatok kivonulása után. A kabuli kormány sikeresen verte vissza a modzsahedek támadásait.

A Szovjetunió 1989 után fegyverszállítmányokkal segítette Nadzsibullahot, a Szovjetunió széthullása után azonban Oroszország mindenféle segélyt felfüggesztett a kabuli kormány számára. Az afgán hadseregben fegyver-, lőszer-, üzemanyaghiány jelentkezett. A modzsahedek offenzívája feltartóztathatatlanul közeledett Kabul felé.

Nadzsibullah 1992 márciusában lemondott, áprilisban a modzsahedek bevonultak Kabulba, ezzel az ADNP uralma Kabulban is véget ért. A volt afgán elnök az ENSZ kabuli misszióján talált menedéket.

1992 után nem csitultak a harcok Afganisztánban. 1996. szeptember 27-én a tálibok elfoglalták Kabult. A tálibok betörtek az ENSZ misszió épületébe, Nadzsibullahot és testvérét megölték, majd egy terepjáróra kötve végighurcolták holttestüket Kabulon. Ezután felakasztották őket.

Nadzsibullah élete és halála

 

(diletant.ru) 

Cimkék: Nadzsibullah, Taraki, Amin, Afganisztán, Babrak Karmal, Szovjetunió
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat