OROSZVILAG.HU


A sztálini repressziókról

Címlap » Történelem
  |  2017-05-25 19:54:28  |  
Oroszvilag.hu

A sztálini repressziókról

Markánsan változik az oroszországi társadalom megítélése a sztálini korról

A sztálini repressziókról

 

2017 április végén a Levada közvéleménykutatást végzett a sztálini repressziók oroszországi megítéléséről. A felmérés szerint a többség, mintegy 80 % hallott már a sztálini repressziókról. Az elmúlt években érezhetően nőtt azok aránya, akik nem hallottak a sztálini terrorpolitikáról (20 %, 2007-ben még csak 13 %).

Szintén nőtt azok aránya, akik bizonytalanok a sztálini repressziók megítélését illetően. 2012-ben még 19 % volt a bizonytalanok aránya, jelenleg ez 29 %. Eközben jelentősen csökkent azok aránya, akik szerint a sztálini represszív politika bűncselekménynek tekinthető (2012: 51 %, 2017: 39 %). Azok aránya, akik szerint a represszió elkerülhetetlen, történelmileg igazolható volt, csak kicsit növekedett az elmúlt öt évben (22-ről 25 %-ra). 36 % (7 % egyértelműen, 29 % „bizonyos mértékben”) úgy véli, a sztálini korszakban hozott emberi áldozatok megbocsáthatók azon sikerek fényében, amit akkor a Szovjetunió elért, 49 % szerint nem nyerhet semmilyen igazolást az emberéletek kioltása.

A relatív többség (45 %), akárcsak tíz éve, most is egyetért abban, hogy a sztálini repressziók válogatás nélkül mindenkit érintettek. Viszont egyre többen gondolják, hogy a terror célpontjai a szovjethatalom tényleges ellenségei voltak (2007: 11 %, 2017: 19 %). Egyre kevesebben vélik, hogy a represszív politika áldozatai a legtehetségesebb emberek közül kerültek ki (2007: 27 %, 2017: 14 %).

Kivétel nélkül minden tekintetben csökkent az áldozatokkal együttérzők aránya. Arra a kérdésre válaszolva, kiket lehet a sztálini represszív politika valóban ártatlan áldozatainak tekinteni, 2011-ben az abszolút többség még úgy válaszolt, hogy a politikai okok miatt elítélt, kivégzett és börtönbüntetésre ítélt embereket ártatlan áldozatnak kell tekinteni. Mára egyetlen kategóriában sincs abszolút többség, és csökken azok aránya, akik szerint a politikai okok miatt elítéltek, a háború idején fogságba esettek és ezért elítéltek, a kulákok, az elítéltek családtagjai, a deportáltak valóban áldozatnak tekinthetők.

Az áldozatok számára vonatkozó becslések is csökkenő értéket mutatnak. 1991-ben még az oroszországiak legtöbbje (34 %) úgy gondolta, emberek tízmilliói szenvedtek a sztálini repressziók idején. Jelenleg ezek aránya 21 %. Viszont többségbe kerültek azok, akik szerint a sztálini represszióknak „százezrek” estek áldozatul (22 %).

A megkérdezettek fele úgy gondolja, a repressziók kitervelőit és végrehajtóit ma békén kellene hagyni, 21 % szerint elítélni, 7 % szerint meg kell nekik bocsátani. Itt is csökkent azok aránya, akik szerint fontos lenne az igazságszolgáltatás.

A többség szerint (52 %) amúgy ideje lenni megnyitni a levéltárakat, szabadon kutathatóvá tenni az ottani anyagokat.

A most megkérdezettek 22 %-a származik olyan családból, melyet érintettek a repressziók, 53 % családja közvetlenül nem vált áldozattá.

Csökken azok aránya is, akik szerint Sztálin bűnöző volt. 2012-ben még a megkérdezettek 38 %-a gondolta bűnösnek Sztálint, 2017-ben már csak 26 %. Eközben 44-ről 58 %-ra nőtt a Sztálint védők aránya.

 

Cimkék: Sztálini repressziók, 2017, terror, 2007, áldozatok, 2012,
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat